Construind încredere, solidaritate și înțelegere reciprocă pentru o Europă unită.

Liga Pro Europa
provincia-2001_hu

Provincia 2001 hu

provincia-2000_hu_2001

A kötet a Provincia folyoirat II., 2001-es évfolyamában megjelent cikkek válogatását tartalmazza

Al. Cistelecan es Molnár Gusztáv
Szokoly Elek
Kacsó Judit-Andrea
Konczey Elemér

Pro Europa Kiadó, Marosvásárhely, 2003
Editura Pro Europa
540049 Tárgu-Mureş, Piaţa Trandafirilor nr. 5

tel/fax: 02ó5-250182; 02ó5-250183
office@proeuropa.ro

ISBN: 973-85039-2-2

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a Romániai
Provincia 2001: válogatás a lap 2001- ben megjelent cikkeiből /
editor coordonator: Szokoly Elek; selecţie realizata de Al. Cistelecan
şi Molnar Gusztav. – Tárgu-Mureş: Pro Europa, 2003

Bibliografie

ISBN 973-85039-1-4

I. Szokoly Elek (coord.)
II.. Cistelecan, Alexandru (antolog.)
III. Molnar Gusztav (antolog.)

Nyomtatás: Mediaprint Kft. Marosvasarhely
tel/fax: 02ó5-255382

Ez a könyv a Heinrich Böll Alapitvány (Nemetország) támogatásával jelent meg.
https://biblioteca-digitala.ro
Mi, a jelen Memorandum aláirői, a politikai pártok, a helyi önkormányzatok, a civil társadalom és a közvélemeny képviselöi részére – összhangban az Egyesült Europa jövőjét érintő europai szintű
eszmecserével, vitára bocsájtjuk a régiók Romániájának politikai és kőzigazgatási felépitését célzó elképzeléseinket.

I. Jelen javaslataink Románia harmonikus fejlődését tűzték ki célul, figyelembe éeve az ország tartományainak törtenelmi, gazdasági és társadalmi-kulturális őnazonosságát. Felfogásunkban Románia regionális felepitese tervenek semmi köze bármiféle elszakadási vagy irredenta tőrekvésekhez. Ezeét úgy váljük, hogy minden iIyenszerű megközelftés Ieegyszerűsitő és az europai tapasztalatokra épített felelőségteljes és elmelyült viták diverzios megkerülését célozza az ország jövőjével kapcsolatban.

2. Részvételünk az Európai Unió jövőjéről szóló vitában – amely az Uniót olyan federativ rendszernek tekintö, amelyben az alkotmányos regiók, igy Skócia, Katalonia, Flandria, Vallónia, Bajororszag stb. sajátos helyet foglalnak el – hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban megismerjük azokat az intezményi strukturákat, amelyekbe integrálodni kivánunk. A regionális modell, az ugynevezett közepső kormányzási szint (meso-government), vélemenyünk szerint európai identitásunk visszahóditását szogálja.

3. A regiók kialakitásában alapelvnek tekintjük, hogy a közigazgatási és politikai hatásköröket terület egységek és nem nemzeti vagy etnikai közösségek kapják; ez utobbiak a regionális mode II szellemeben politikai és jogi garanciákat élveznenek sajátos érdekeik védelmében.

4. A túlközpontosított közigazgatási rendszer, amelyet 1989 után szinte változatlanul átvevődik, a korrupciónak és a bürokráciának kedvez, és felerősíti a sok kis egységen alapuló, rendkivül költséges közigazgatás egyébként is meglévő hátrányait. Másrészt a decentralizálás gondolata arra a jogi eszmerendszerre is vonatkozik, amelyet mind Románia nemzetközi kötelezettségei, mind pedig belső jogrendjének europai jogharmonizációs elemei tartalmaznak.

5. Olyan közigazgatási reformot javasolunk, amely újrafogalmazza a létező területegységek státusát, és új politikai-közigazgatási formákat vezessen be. Ezek kialakitásában a fejlesztési régiók vagy a törtenelmi tartományok jelenthetik a kiindulópontot.

https://biblioteca-digitala.ro

6.E tekintetben a régiók székhelyén vagy a tartományi fővárosokban felállítandó regionalis tanácsok, illetve tartományi parlamentek létrehozásának megvitatását javasoljuk.

7. Ugy véljük, a regionalis hatóságok politikai, gazdasági és kulturális hatáskörei mellett – melyek gyakorlasára a szubszidiaritás elvének és az Európai Unióban alkalmazott normáknak megfelelően kerül sor – a tájékoztatási politikák radikális decentralizaciójat is szem előtt kell tartani. A regionalis tévéstudiók különleges szerepet játszhatnak a romániai regiók nyilvánosságának kialakításában.

8. A regionalis identitás polgári alapon történő felvállalása az olyan többnemzetiségű regiókban, mint a Bánát, Erdély vagy Dobrudzsa, hozzajárulhat azon transzetnikus identitások kialakításához, amelyek alapjan meghaladható lesz a szelsőséges nacionalista nosztalgiák és félelmek eszkalálása, de a polgári és demokratikus frazeológiát hasznaló burkolt nacionalizrnus is.

9. Egy új regionális rendszer felépítése egy politkai rendszer (újraalkotasát is szükségessé teszi, amely nem valósítható meg a – kidolgozás alatt álló – európai alkotmány alapelveivel összhangban levő alkotmányreform nelkül.

10. E javaslatok a republikanizrnus kriteriumaira – amelyek a kormányzottak egyetértéset feltételező kormányzast jelent- és a részvételi demokráciára epülnek. Ezért bármilyen szerkezet átalakulásra vonatkozó döntésnek széleskörő viták nyomán megtartott népszavazás eredményeként kell letrejőnnie, arnelyet a konkrét helyzetnek megfeleően – regionalis vagy országos szinten kell megszervezni, ugy, hogy a lakosság jóhiszemű tájékoztatast kapjon a hasonló európai páldakról és az ilyen tipusú közigazgatás esélyeirőI.

E dokumentumot megküldtük Románia Parlamentje Allandó Bizottsaganak, a Szocialdemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségének, továbbá megküldtük az Európai Parlamentnek és a Régiók Bizottságának.

Kolozsvár, 2001. december 8.

Aláirók:

Antik Sándor – kepzőrnűvész
Ágoston Hugo – közíró
Bakk Miklós – politológus
Mircea Boari – politológus
Alexandru Cistelecan – irodalomkriökus
Marius Cosmeanu – szociológus
Caius Dobrescu – író
Hadházy Zsuzsa – közíró
Molnar Gusztav – politológus
Ovidiu Pecican – történész
Szokoly Elek – közíró
Traian Ştef – író
Daniel Vighi – író